2026. január 28.
Budapest
Danubius Helia Hotel
Galéria
« vissza

A kkv-k kibervédelme - Mit tegyek én? Mit tesznek értem a kibercsalók ellen?

Kinek a felelőssége a kibervédelem? KKV cégvezetőként mi dolgom van vele? 

  • Hol kezdődik a kiberbiztonság? Értékek védelme a digitális térben (adatok, pénzügyi eszközök, hozzáférések),
  • Tudatosítás (vezetői és dolgozói szinteken ) külső szakértők bevonása, képzések, tudásbővítés, érzékenyítés

A panelbeszélgetés azt járja körül, hogy a kkv-k kibervédelme valójában nem „IT-téma”, hanem üzleti kockázatkezelés: ugyanúgy a vezetői felelősség része, mint a pénzügyi kontrollok, a csalásmegelőzés vagy a megfelelés. Kié a felelősség, hol kezdődik a kiberbiztonság, és mit kell tennie egy cégvezetőnek akkor is, ha nincs külön informatikai csapat? A beszélgetés fókusza az, hogy a digitális térben milyen értékeket kell védenünk – adatokat, pénzügyi eszközöket, hozzáféréseket, üzleti folytonosságot és reputációt –, és hogyan lehet ezt kkv-méretben, arányos ráfordítással, mégis hatékonyan felépíteni.

A 45 perc során végigvesszük, mit jelent a „minimum életképes” kibervédelem egy kkv-nál: milyen tipikus támadási minták (például CEO-fraud, számlaszámcsere, hamis beszállítói e-mailek, adathalászat, zsarolóvírus) kapcsolódnak közvetlenül pénzügyi csalásokhoz, és hogyan lehet ezeket a mindennapi működés szintjén megelőzni. Külön figyelmet kap a felelősségi határ: mi az, ami vezetői döntés (kockázati étvágy, prioritások, költségkeret, szabályok és kontrollok), mi az, ami IT/üzemeltetés (technikai védelem, hozzáférés-kezelés, naplózás), és mi az, ami a pénzügy, HR vagy operáció feladata (jóváhagyási rend, munkavállalói belépés-kilépés, beszállítói adatok kezelése). A cél, hogy a résztvevők kézzelfogható képet kapjanak: „ha holnap reggel cégvezetőként egy dolgot kellene rendbe tennem, mi legyen az?”

A beszélgetés második pillére a tudatosítás: miért a felhasználó a leggyakoribb belépési pont, és hogyan lehet a munkatársakat (és a vezetőket) úgy érzékenyíteni, hogy ne „compliance-képzésnek” éljék meg, hanem a saját munkájukat védő rutinoknak. Szó lesz arról, hogyan építhető fel egy egyszerű, rendszeres kiberhigiénés program rövid mikrotananyagokkal, szimulációkkal, belső kommunikációval és visszaméréssel, valamint arról is, hogyan lehet a fegyelmezett pénzügyi folyamatokat (kétlépcsős utalási jóváhagyás, beszállítói adatok változtatásának ellenőrzése, jogosultságok minimálása) összekötni a kiberbiztonsági védelemmel.

Végül a panel gyakorlati választ ad arra is, mikor és hogyan érdemes külső szakértőket bevonni: milyen helyzetekben elég egy „health check” vagy audit, mikor kell menedzselt szolgáltatás (például biztonsági monitoring), és milyen kérdéseket tegyen fel a kkv vezetője a beszállítóknak, hogy ne marketingígéretek alapján döntsön. Kitérünk arra, hogyan néz ki egy kkv-szintű incidenskezelési alapforgatókönyv (ki mit csinál az első órában, kivel kell beszélni, mit kell dokumentálni), és milyen minimális technikai és szervezeti kontrollok adják a legjobb megtérülést. A résztvevők a beszélgetés végére egy vezetői szemléletű, mégis cselekvésorientált térképet kapnak arról, hol kezdődik a kiberbiztonság, hogyan válik a digitális értékek védelme a pénzügyi csalások elleni védekezés részévé, és milyen konkrét, kkv-kompatibilis lépésekkel lehet a kitettséget rövid időn belül érdemben csökkenteni.


 

Sütő Ágnes


társ-projektgazda

Tajthy Krisztina


főtitkár

Kiss Tamás László


főosztályvezető

Wittinghoff Dániel


kibervédelmi üzletfejlesztési igazgató