Bankok a kibertérben – Qvik, KVR - banki panelbeszélgetés
Merre tart a hazai digitális pénzpiac?
Digitalizáció, szabályozás, ügyféligény háromszög – ki húz ma igazán? Hazai bankok vs. bigtech/fintech: együttműködés vagy verseny? Hol tartunk nemzetközi összehasonlításban (régió, EU)? Mi az a három legfontosabb trend, ami ma leginkább formálja a hazai pénzpiacot a kibertérben? Miben érzik azt, hogy a szabályozás inkább fék, és miben inkább katalizátor az innovációra? Hol látják a legnagyobb lemaradást a magyar piacnak a környező országokhoz képest?
Ügyfélélmény a kibertérben: kényelem, biztonság, bizalom
„Mobile first” valósága: app-élmény, omni-channel, ügyfélút a kibertérben. Kényelem vs. biztonság: hol húzza meg a bank a határt? Ügyfélbizalom a digitális térben: phishing, csalások, edukáció. „Mitől érzi ma egy ügyfél, hogy a bankja ‘digitálisan jó’ – ténylegesen miben mérik ezt?” „Volt-e olyan döntésük, ahol tudatosan a biztonságot választották a kényelem rovására?” „Mennyire reális elvárás, hogy az ügyfél legyen ‘kiber-tudatos’, és miben kell a banknak többet tennie?”
Bankok a kibertérben: kiberbiztonság és csalásmegelőzés felsővezetői szemmel
Kiberfenyegetések új hulláma (AI, deepfake, social engineering). Belső védelmi rendszerek integrációja a digitális fronttal. Szervezeti felelősség: IT, business, risk – kié a „kiberkockázat”? „hova ‘ül’ a bankban a kiberkockázat – IT, kockázatkezelés, üzlet, board?” „Milyen új fenyegetést láttak az elmúlt 12 hónapban, amire korábban nem voltak felkészülve?” „Mit várnának a szabályozótól / piaci szereplőktől közös védekezésben?”
Qvik és a digitális fizetési infrastruktúra jövője
Qvik helye az azonnali fizetés és a kártyarendszerek mellett. Fizetés „a háttérben”: az ügyfélnek mindegy, neki csak az élmény számít. Új use case-ek: P2P, kisvállalkozói fizetés, ecommerce, számla-fizetés stb. „Hogyan illeszkedik a Qvik az Önök bankjának fizetési stratégiájába: kiegészítés vagy ‘game changer’?” „Melyik szegmensnél látják ma a legnagyobb értelmezhető Qvik-use case-t (lakosság, kkv, kereskedők, online)? „Mennyire érzik úgy, hogy az ügyfelek értik, mit tud egy ilyen megoldás – vagy a banknak kell ‘lefordítania’ ezt számukra?”
Elfogadói oldal: kereskedők, szolgáltatók, ökoszisztéma
Qvik és társai a kereskedői oldalon: költségek, integráció, motiváció. Verseny vagy kiegészítés a kártyaelfogadással, POS-szal. Közös szabványok, együttműködések (bank–bank, bank–fintech). „Mi ma a legnagyobb akadálya annak, hogy egy kereskedő Qvik-ot vagy más új digitális megoldást vezessen be?” „Reális cél lehet-e, hogy bizonyos fizetési szituációkban a klasszikus kártyás fizetés helyére Qvik-szerű megoldások kerüljenek?” „Milyen szerepe lehet itt az államnak/szabályozónak: ösztönző, koordinátor vagy hagyja a piacra?”
Üzleti modell: ki fizet az innovációért?
Digitális fizetések árazása: mennyire fenntartható a „nulla költség az ügyfélnek, mindent a bank áll” modell? Új bevételi források: adat-szolgáltatás, value added szolgáltatások, kiegészítő termékek. ROI a digitalizáción: hol térül meg egy Qvik-típusú vagy KVR-alapú fejlesztés? Milyen időtávon kell ma egy banknak gondolkodnia egy ilyen jellegű infrastruktúra-beruházás megtérüléséről? „Látnak-e olyan modellt, ahol nem csak költség, hanem bevételi oldal is épül egy Qvik-szerű megoldásra? „Hogyan mérik belül, hogy egy digitális fizetési innováció ‘sikeres’ volt?”
Jövőkép: bank a kibertérben 2030-ban
Milyen lesz egy átlagos ügyfél pénzügyeinek „digitális napja” pár év múlva? Bank mint láthatatlan háttérszolgáltató vs. bank mint márka és tanácsadó. Milyen kompetenciák kellenek egy bankvezetőnek a következő 5–10 évben? „Ha 2030-ra kellene egy mondatban megfogalmazni: mi lesz a bank szerepe a kibertérben?” „Milyen döntést bánnának a legjobban, ha ma nem hozzák meg a digitális térrel kapcsolatban? „Ha egy dolgot kérhetnének a szabályozótól / iparágtól a következő 5 évre, mi lenne az?”